Ha szar lesz, iszunk párat, aztán lelépünk. Ebben maradtunk D-vel amikor megérkeztünk az ünnepélyes évadnyitó partira.
Természetesen ezt nem sikerült tartani. Kisvártatva 6 pont jó nő társaságában voltunk. D. ismerte őket, ami engem eléggé meglepett, mert eddig úgy tudtam, hogy csak az öccse ismer csajokat. Koccantak a poharak, a pultból a lányok elcsórtak egy üveg "Tajga" vodka jellegű szeszesitalt. Ebből javítottuk rosszándékúan egymás háta mögött az itókákat. A harminc felé járó, D. szerint könnyű, szerintem forró vérű zsákmánynőstény bűvöletéből a másnapi horgászat körül keringő gondolatok tudtak rövid időszakokra kiszakítani, ezeket természetesen megosztottam az egyre vidámabb hölgyközönséggel. A reggel horgászni megyek mondat többször is elhagyta a számat, utoljára valószínűleg a sarkon mondhattam, mielőtt elbúcsúztunk egymástól. Azóta nem láttam.
A., aki rendszerint késni szokott a hajnali indulásról, abban a pillanatban nyomta meg a csengőt, amikor összegyült annyi lelkierőm, hogy felhívjam, bocs.
- Milyen jó etetőanyag lenne márnára - gondoltam a vécékagyló fölé hajolva, aztán meghúztam a zsinórt. És kiszédelegtem ajtót nyitni.
- Neeebazmeg, tudtamhogyezlesz - méltatlankodott - Pedig szendvicseket is csináltam... Istenmegbasz.
- Jó lesz az még peca közben - hörögtem, és bólogatam, amikor azt kérdezte, össze tudom-e szedni magam. Mivel már miatta is jártunk így, minden jogalap nélkül éreztette velem, hogy akad bőven duzzognivalója.
Nyilván legalább estére sikerült volna, de eszembe jutott, hogyan lehet csökkenteni a magamhoztérés időtartamát. A mentőállomáson beszerezhető (és a másnaposságra legesleghatékonyabb) Cerucal + Algopyrin varázsinjekcióhoz nem volt lelkierőm. A. hamarosan jó adag szőlőcukorral, C-vitaminnal és egy doboz Daedalon kúppal tért vissza a gyógyszertárból, egyúttal beszerezte a H1N1 vakcináját is. A nagy találmány abból állt, hogy a hányingert rektálisan megtorpedózom a Daedalonnal, lehetővé téve ezzel 2 szem Aspirin orális bevételét, hogy a hasogató fejfájás alábbhagyjon.
Nyolc óra helyett végül 11 körül indultunk el a vonathoz, aztán Gödnél a mellékág végében próbálkoztunk csukát fogni.
Megettük az összes szendvicset, kétszer bokáig merültem a sárban, volt egy-két gubancolódás, hal és kapás megint nem, esteledett és hazamentünk.
